Ma bukkantam r� egy oldalra, ahol (tess�k megkapaszkodni) ember nagys�g� anime figur�kat �rulnak, azaz a n�pszer�bb sorozatok n�i f�szerepl�inek �letnagys�g� m�s�t.-�rta a playware.hu

-Innen m�r csak egy l�p�s �s felszerelik m�g p�r extr�val �s a japcsi fi�k ki�lhetik v�gre szexu�lis k�pzelg�seiket az anim szerepl�k ir�nt. Fen�be, ha Jap�nban lenn�k micsoda p�nzt tudn�k ebb�l az �tletb�l szak�tani!
-Ha lenne egy ruh�zati �zletem akkor rendeln�k egy p�rat �s ezeket rakn�m be a kirakatba. Legal�bb a f�rfiak nem h�zn�k annyira a sz�jukat ha a bar�tn�j�k meg�llna n�zel�dni a kirakatban.  Fen�be, hogy nincs p�nzem az ilyen dolgok megval�s�t�s�ra - Scoo

"Az uruguayi v�mhat�s�gok megh�kkenve fogadt�k, hogy Amerik�b�l erotikus robotot akartak becsemp�szni az orsz�gba.
2005.05.07 14:17 Spicy Press H�r�gyn�ks�g
A montevide�i v�m�r�k el�sz�r fel sem fogt�k, hogy mir�l van sz�. A lefoglalt csemp�sz�ru egy m�regdr�ga szerkezet, vonz� n�i form�ja van, tud menni, k�sz�nni, �s persze szex k�zben ny�gd�cselni is. A csemp�sz�ru Miamib�l sz�rmazik, �s val�sz�n�leg Argent�na lett volna a v�g�llom�sa."

- �rta a ma.hu. Ennyit arr�l, hogy mikor lesznek szexrobotok. De az animeszerepl�s szexrobot m�g akkor sincs! Dobjuk �ssze a p�nzt �s hozzunk �ssze egy c�get

A robotcs�t�ny �tv�gta az igazi cs�t�nyokat

A t�volr�l sem bog�rk�llem� apr� robot behatol a cs�t�ny-kol�ni�ba, ut�nozza a viselked�s�ket, �sszebar�tkozik vel�k, alv� �gyn�kk�nt tev�kenykedik k�zt�k.
A www.agent.ai port�l cikk�ben l�that�: a robot a j�t�kony s�t�tb�l a gyilkos f�nybe cs�b�tja a konyh�k r�meit. Az InsBot (Insect Robot, rovarrobot) francia, belga �s sv�jci kutat�k k�z�s, az Eur�pai Uni� �ltal t�mogatott fejleszt�se, a Leurre (csali, csal�tek) projekt keret�ben j�tt l�tre. A program egyik k�zponti k�rd�se, hogy milyen kapcsolat �ll fenn az egy�ni �s a csoport-viselked�s k�z�tt? Egyes �llatokat robotokkal (cs�t�nyokat rovark�nt m�k�d�, azok magatart�s�t ut�nz� botokkal) helyettes�tenek, �s az �gy l�trej�v� vegyes t�rsadalmak tanulm�nyoz�s�val, a "kevert" �s a "term�szetes" csoportok reakci�inak �sszehasonl�t�s�val igyekeznek v�laszt adni. Az �l� �s a g�pi egyedek ugyanis kommunik�lnak, interakt�v viszonyban �llnak egym�ssal.

1. l�p�s: Egy toulouse-i egyetemista h�rom �ven �t filmezte a cs�t�nyokat, majd a mozg�sukat reproduk�l� programot k�sz�tett. Kider�lt, hogy a hangy�khoz hasonl� "egyenl� teremtm�nyek", kollekt�v intelligenci�juk egy�ni interakci�k eredm�nye, csoportjaiknak nincs vezet�je.

2. l�p�s: Az InsBot fejleszt�s�re Lausanne-ban ker�lt sor. A robot felismeri a rovarokat, ugyan�gy mozog, s�t�tben t�tlen marad, mint azok. Z�ld, k�t motor hajtja, t�z �rz�kel�vel �s egy kamer�val szerelt�k fel. Az InsBot r�gt�n abbahagyja a mozg�st, ha belebotlik egy cs�t�nyba. Min�l t�bb cs�t�ny van a k�zel�ben, ann�l tov�bb mozdulatlan.

3. l�p�s: Mesters�ges cs�t�nyszagot hoztak l�tre, �s a "parf�mmel" bef�jt�k a robotot.

A k�s�rlet: Ezut�n a cs�t�nyokat olyan t�rbe helyezt�k, ahol csak k�t b�v�hely �llt a rendelkez�s�kre. Az egyik s�t�t volt, a m�sik vil�gos. K�ztudott, hogy a s�t�tben �rzik magukat k�nyelemben. �m ha a robot a vil�gosba ment, a t�bbiek k�vett�k. Teh�t a t�rsas�g a s�t�ts�gn�l is er�sebb v�gyat �breszt benn�k. M�rpedig, ha az InsBot k�pes erre, akkor a h�ztart�sok haszn�ra v�lhat. (A kutat�k szerint t�z �v m�lva a boltokban is megv�s�rolhatjuk a cs�t�ny�l� robotot.)

- A humaniod robot �tv�gta az igazi humanoidokat. Ilyen h�r vajon mikor lesz? csak azt�n nehogy minket is csapd�ba csaljon. -Scoo

K�pes lesz-e egy robot arra, hogy gesztusainkat ut�nozva tanuljon meg kommunik�lni az emberrel?
2005.01.12 15:31 www.agent.ai
 

Az eur�pai uni�s Mirror projekt kutat�i k�l�nb�z� kor� gyerekek �s majmok viselked�s�t vizsg�lva jutottak el a t�bb�-kev�sb� igenl� v�laszig. A h�rom�ves projekt f� motiv�ci�ja az volt, hogy meg�rts�k az emberi gesztusok m�k�d�s�t. A www.agent.ai port�l cikk�ben t�bb robotarc �s robotk�z is l�that�.

Cyberkeszty� �s Babybot

1. �v: 2001-ben egy �gynevezett cyberkeszty�vel k�s�rleteztek. A gy�jt�tt adatok seg�ts�g�vel elemezt�k, milyen szerepet j�tszanak a l�t�s �s a cselekedetek k�z�tti kapcsolatok a k�zgesztusok felismer�s�ben.

2. �v: A majmok �s a gyerekek tanulm�nyoz�sakor azt figyelt�k meg, hogyan tesz�nk k�l�nbs�get a k�z �ltal v�gzett fog�-markol� mozdulatok (t�rgyak meg�rint�se, megragad�sa, megl�k�se) k�z�tt? A k�r�lm�nyeket is vizsg�lt�k: m�s reakci�ra sz�m�tunk s�t�tben, mint vil�gosban, valamint a t�rgy meg�rint�se el�tt �s ut�n, stb.

3. �v: Ez az id�szak az emberszab�s� robot fejleszt�s�vel, a kor�bbi munk�k humanoidba integr�l�s�val telt el. A sz�j�val mosolyra fakaszt� Babybot nev� g�pezetet - fej, k�t szem, egy kar, egy k�z t�bb ujjal - m�g nem fejezt�k be teljesen.

A k�vetkez� robotb�bi

A program folytat�sa az �t �vre tervezett RobotCub projekt lesz: ez�ttal az ember-g�p interakci� fejleszt�s�t t�zt�k ki c�lk�nt. Tanul�sra k�pes, k�rnyezet�vel interakt�v viszonyban l�v� rendszert hoznak l�tre. �rtelmezn� a gesztusokat, �rintkezne �ltaluk. �gy n�z majd ki, mint egy k�t�ves gyerek.

N�gy l�b�n, l�bank�nt h�t szabads�gfokkal cs�szik, majd k�nyelmes �l�sbe helyezkedik. L�t�, �rint�, hall� �s tehetetlens�gi �rz�kel�kkel rendelkezik: koordin�lja szem- �s k�zmozg�s�t, k�nnyebb t�rgyakkal probl�ma n�lk�l elboldogul.

Hamarosan felfegyverzett robotok k�zdenek Irakban

Egyel�re m�g nem Playstationnel vez�rlik a hadseregeket Irakban, de az egyik f�l m�r tervezi, hogy robotokat vet be a k�zdelembe.
2004.12.06 17:33 National Geographic
 

�jabb �s �jabb m�dszereket pr�b�l ki az amerikai hadsereg Irakban: a technikailag legfejlettebb eszk�z�k bevet�s�t az amerikai �ldozatok magas sz�ma indokolja. A legfrissebb tervek szerint g�pfegyverrel felszerelt robotokat alkalmazn�nak a l�zad�k ellen, �m PR-szempontb�l sokan megk�rd�jelezik az ilyen akci�k siker�t, �s ink�bb arra figyelmeztetnek, tov�bb romlik az amerikai katonai beavatkoz�s meg�t�l�se a k�zv�lem�nyben - �rja a n�met Spiegel Online.

T�rt�nelmi kudarcok az utcai harcok sor�n

A Terminator-bevet�snek nevezett robottechnik�t els�sorban az utcai harcok sor�n alkalmazn�k a strat�g�k. Az iraki sik�torokban ugyanis nem sokat seg�t a m�holdas megfigyel�s, �s a p�nc�losok sem igaz�n alkalmasak az ilyen feladatokra (ez ut�bbit mi sem bizony�tja jobban, mint a szovjet hadsereg neh�zs�gei az 1956-os Budapesten, amikor Molotov-kokt�lokkal hossz� ideig megb�n�tott�k a magyar szabads�gharcosok a szovjet tankok bevet�s�t).

A l�gier� bevet�se ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt szint�n nem mindig "sikeres". A m�sodik vil�gh�bor� egyik legv�resebb csat�ja, Szt�lingr�d igazolhatja, hogy az utcai harcokban a v�d�ket seg�tik azok a t�rmel�kek, amelyek a t�mad�k puszt�t� bomb�z�sai nyom�n az utakat eltorlaszolj�k.

Nem csoda, hogy az utcai harcokat minden hadsereg igyekszik elker�lni. Nap�leon addig legy�zhetetlen hadsereg�nek "im�zs�t" is el�sz�r a spanyol utcai harcok t�rt�k meg az 1800-as �vek elej�n. Lannes marsall b�tors�gukr�l h�res katon�it Zaragoza v�ros elfoglal�s�ra utas�tott�k, ami v�gzetesnek bizonyult.

Lannes teljes�tette ugyan a parancsot, de m�g a spanyol n�k �s gyerekek is ellen�lltak; lem�sz�rl�suk, a h�zr�l h�zra v�gzett puszt�t�s pedig nemhogy seg�tette volna a franci�k el�nyomul�s�t, hanem m�g a h�d�t�k lelkierej�t is megt�rte, mik�zben az ellen�ll�k elsz�nts�g�t tov�bb fokozta.

Iraki specialit�sok

�rthet� teh�t, ha minden hadsereg igyekszik ker�lni a nagy v�rvesztes�ggel �s a katon�k demoraliz�l�s�val j�r� v�rosi �sszecsap�sokat. Irakban mindehhez tov�bbi vesz�lyforr�sok t�rsulnak. Itt nem hagyom�nyos harcmodorr�l van sz� els�sorban, hanem �ngyilkos mer�nyl�k, aut�ban elhelyezett bomb�k �s m�s, fedez�kb�l elk�vetett cselekm�nyek b�n�tj�k meg a megsz�ll� er�ket.

�ppen ez�rt tervezik az amerikaiak most azt, hogy szenzorokkal, �rz�kel�kkel der�tik fel a bomb�kat, illetve t�vir�ny�t�s� dzsipekkel (�s azokra szerelt g�pfegyverekkel) ellen�rzik a nagyobb t�maszpontokat.

- Ha �sszehozuk a k�t h�rt, a tanulni k�pes robotb�bit �s a felfegyverzett robotokat, �s a j�v�be tekint�nk akkor sajnos nem is t�nik olyan hihetetlennek a Termin�torban l�tott j�v�k�p. - Scoo

Jap�n kutat�k bemutatt�k az eddigi legemberszer�bb robotot, Repliee Q1-t. A humanoidok egyik rendeltet�se az emberrel t�rt�n� term�szetes kommunik�ci�. Nem k�l�nleges alkalmakkor, hanem f�k�nt h�tk�znapi �lethelyzetekben kell interakt�v kapcsolatot l�tes�teni�k vel�nk. Siker�kh�z nemcsak hitelesen kell mozogniuk, hanem k�llem�kben is hozz�nk kell idomulniuk – v�li Repliee Q1 tervez�je.

Hiroshi Ishiguro professzor az Oszakai Egyetem Intelligens Robotikai Laborat�rium�ban dolgozik. Az emberszer� tulajdons�gokkal, p�ld�ul vel�nk azonos, vagy nagyon hasonl� mozg�smechanizmusokkal rendelkez� robotokat nevezi androidoknak.

Humanoidok, androidok

A Laborat�riumban r�g�ta fejlesztenek humanoidokat. Abb�l az alapk�rd�sb�l indultak ki, hogy mi lehet az embert a sz�m�t�g�ppel �sszek�t� leghat�konyabb interf�sz. Kezd�k sz�m�ra az eg�r �s a billenty�zet haszn�lata egyar�nt okozhat fejt�r�st. R�ad�sul az inform�ci�csere �ltal�ban (szavakkal, gesztusokkal, arcj�t�kkal, stb. folytatott) besz�lget�s form�j�ban t�rt�nik. Hasonl� kommunik�ci�t humanoid robotokkal is folytathatunk – �ll�tj�k a Laborat�rium tud�sai. �ltaluk val�sul meg a legk�nnyebb, legterm�szetesebb ember-g�p interakci�.

Eleinte nem androidokra, hanem „egyszer�” – de a homo sapienst�l j�l megk�l�nb�ztethet� – humanoidokra �sszpontos�tottak: Eveliee P1, Robotvie-IIS, Robovie-II, Robotvie-M, Robovie-III, Robovie-R egyar�nt k�t l�bon, de legal�bbis felegyenesedve k�zleked� masin�k, embernek, vagy m�embernek viszont senki nem n�zn� �ket.
  

„Sok robotot terveztem m�r, �s el�g hamar r�j�ttem, mennyire fontos a kin�zet�k” – nyilatkozta Ishiguro. „Az emberszer� k�ls� er�teljes jelenl�tet ad nekik.” Hangs�lyosabb� teszi, hogy vel�nk egy helyis�gben tart�zkodnak. (Neh�z eld�nteni, hogy a mozg�s, vagy a k�llem a fontosabb – teszi hozz� a kutat�.)

A jap�n kisl�ny �s a jap�n n�

Repliee Q1 el�tt Repliee R-1-en dolgozott. Az android �gy n�z ki, mint egy �t�ves jap�n kisl�ny. �l� ember alapj�n modellezt�k. Fej�t kilenc ir�nyba k�pes mozgatni, karj�val szint�n tesz mozdulatokat. Bal karj�n a b�r al� �ltettek n�gy rendk�v�l �rz�keny, k�l�nb�z� nyom�sokra v�ltoz� reakci�kat biztos�t� tapint�s-szenzort.

Repliee Q1-et a Kokoro v�llalattal k�z�sen fejlesztett�k. T�bb mint egy �vig dolgoztak a protot�puson.

Ishiguro �gy v�lte, hogy k�vetkez� modellj�nek – a kisl�ny ut�n – egy jap�n n�h�z kell hasonl�tania. A mozg�sprogramoz�shoz a sz�m�t�g�p h�sv�r szem�ly gesztusait, k�ztart�s�t, stb. elemezte, majd haszn�lta fel mintak�nt. Mozg�s�rz�kel�ivel nyomon k�vetheti, ut�nozhatja az embert, ugyanakkor teljesen f�ggetlen�l is cselekedhet.

B�re nehezen hajl�that� m�anyag helyett rugalmas szilikonb�l k�sz�lt. Sz�mos szenzorral �s aktu�torral, k�l�nb�z� motorokkal szerelt�k fel. Tizenegy testr�szt (szem�ld�k�t, orc�kat, v�llakat, fels�- �s als�karokat, tenyereket) l�ttak el �rz�kel�kkel. Ezek teszik lehet�v�, hogy hozz�nk hasonl�an t�nykedjen, reag�ljon helyzetekre. Szem�t, szem�ld�k�t, sz�j�t, nyak�t egyar�nt mozgatja. �ll�t�lag a leveg�v�telt is tudja imit�lni. Legal�bbis �gy t�nik, mintha l�legezne.

Fels�test�ben harmincegy, l�gkompresszor �ltal m�k�dtetett aktu�tor tal�lhat�. Egy m�sik v�ltozatn�l (Repliee Q1 Expo) m�r negyvenegy, azaz ut�bbi m�g hitelesebb mozdulatokra k�pes.

Ember vagy android?

A szilikonb�r sokkal emberibb �rint�st k�lcs�n�z neki, m�g a piezoelektromos anyagot haszn�l� �rz�kel�k az anyag sebess�gm�dosul�sainak megfelel�en k�l�nb�z� �rt�keket jeleznek, ami azt eredm�nyezi, hogy az android v�ltoz� v�laszreakci�kat tan�s�t. Minden att�l f�gg, hogyan �rt�nk hozz�.

Egyel�re csak �l, arc�val �s karj�val v�gez mozdulatokat, de a k�s�bbiekben eg�sz test�t szeretn�k aktiv�lni.

Ishiguro szerint az androidok el�bb-ut�bb annyira hasonl�tanak majd r�nk, hogy r�vid id�re – �t-t�z m�sodpercig, de bizonyos ritka helyzetekben ak�r t�z percig is – embereknek v�lj�k �ket. Mint a sci-fi filmekben.

„El�gedettek vagyunk Repliee Q1-gyel, de m�g sok munka v�r r�nk” – �sszegez Ishiguro. „A legfontosabb, hogy interakci� k�zben elfelejtj�k: androiddal kommunik�lnak. Tudat alatt �gy reag�lunk r�, mintha nem robot, hanem n� lenne.”