A cikk a gothic.hu oldalr�l lett leszedve

Az abszint

Ernest Dowson

Kev�s olyan ital van, mely k�r� annyi m�tosz �s legenda sz�v�dik, mint a h�res-h�rhedt abszint. De tulajdonk�ppen mi is az az abszint? �s mennyi igaz azokb�l a vad t�rt�netekb�l, amelyeket m�r bizonyosan mindegyik�nk hallott r�la? Ez a cikk hivatott egy kis felvil�gos�t�st adni a t�m�r�l.

Az abszintk�sz�t�s eredete a francia Sv�jcba vezethet� vissza. Az els� �r�sos forr�s egy 1769-es Neuchatel-i �js�g, melyben egy bizonyos Madame Henriod a saj�t k�sz�tm�ny�t, "Bon Extrait d'Absinthe" n�ven hirdeti. Nem sokkal a sz�zadfordul� el�tt Henri Dubied �s veje, Henri-Louis Pernod megv�s�rolt�k a Madame-t�l az ital titkos receptj�t, �s 1797-ben a francia Pontarlier v�ros�ban l�trehozt�k az els� szeszgy�rat, melyben abszint is k�sz�lt. Kezdetben csak 400 liter abszintot gy�rtottak �vente.
Az abszint gyors t�rh�d�t�sa r�szben annak tudhat� be, hogy a rossz termel�s k�vetkezm�nyek�nt a 18. sz�zad v�g�n a bor�rak nagyon megemelkedtek. M�sr�szt annak, hogy az 1840-es �vekt�l az Alg�ri�ban harcol� francia katon�knak j�rt napi egy abszintadag, harci kedv�ket fokozand�. Meg kell m�g emliteni e hely�tt m�g a boh�meket is, kik kultusz-itall� tett�k a francia nagyv�rosokban. Egyre t�bb k�v�z�ban celebr�lt�k a "heur verte"-t, a z�ld �r�t: 11 �s 13 �ra k�z�tt kis kortyokban itt�k a z�ld T�nd�rt.
A katon�k r�v�n a kol�ni�kon �s az olyan frankofil v�rosokban, mint Pr�ga vagy New Orleans egyre ismertebb� v�lt az �j ital, de igazi haz�ja mindig Franciaorsz�g maradt.
A 19. sz�zad k�zep�re Pernod �vi 20000 liter, a v�g�re �vi 100000 liter abszintot �llitott el�, �s egyed�l Pontarlierben ny�lt 20 �j abszint�zem.

Az abszint egy alkoholtartalm� ital, mely f�leg feh�r �r�mb�l, �nizsb�l �s �desk�m�nyb�l k�sz�l. A smaragdz�ld folyad�k �ltal�ban rendk�v�l magas (50%-n�l t�bb) alkoholtartalm� �s keserny�s �z�. Ebb�l kifoly�lag v�zzel h�g�tva �s cukor hozz�ad�s�val fogyasztj�k. Amikor v�zzel keverj�k, �rdekes hat�snak lehet�nk tan�i, ugyanis az abszint a v�z hat�s�ra op�los feh�r-z�ld sz�nt vesz fel. Ennek oka az italban tal�lhat� ill�olajok, f�leg az �nizsolaj nagyon rossz v�zoldhat�s�ga, melyek a h�g�t�s sor�n kicsap�dnak az oldatb�l. Ez a sz�nv�ltoz�s (Louche-hat�s) lehet az egyik oka annak, hogy az abszintfogyaszt�st m�r-m�r ritu�lis keretek k�z� emelik.

A feh�r �rm�t, mint a vil�g �ll�t�lag legkeser�bb n�v�ny�t m�r az egyiptomiak �s a g�r�g�k ismert�k �s gy�gy�t�sra haszn�lt�k. N�lunk �s csaknem eg�sz K�z�p- �s D�l-Eur�p�ban, Kelet-�zsi�ban, �szak-Afrik�ban helyenk�nt t�megesen el�fordul�, bokros, sz�raz helyeken term� �vel� n�v�ny. Termeszt�se �ltal�nosan elterjedt. Haz�nkban a k�z�pkori kolostorkertekben megtal�lhat� volt, a szerzetesek k�l�nb�z� elix�rek k�sz�t�s�re haszn�lt�k.
�tv�gygerjeszt� hat�s�n�l fogva gy�gyte�k alkot�ja. A bel�le nyert ill�olaj g�rcsold�, b�lf�reg�z� gy�gyszerek egyik alapanyaga. K�ls�leg reuma elleni be�nt�k�sz�t�s�re haszn�lj�k.
G�r�g nev�ben az els� sz� Artemis istenn� neve, merthogy az � adom�ny�nak tartott�k, a m�sodik �z�re utal: absinthosz = keser�, �s hozz�tett�k: apinthosz = ihatatlan, mivel t�m�nyebb ki�ztatott leve ihatatlan.
Az abszint szempontj�b�l fontos hat�anyagai az abszintin �s az �r�molaj. Az abszintin felel�s az ital keser� iz��rt, �ll�t�lag 1 gramm m�r �rezhet�en keser�v� tesz 100 liter vizet. Az �r�molajban tal�lhat� tujon �s fellandr�n idegm�reg, m�rs�kelt mennyis�gben izomr�ng�sokat, nagyobb mennyis�gben heves g�rcs�ket okoz. Fokozott fogyaszt�sa a k�zponti idegrendszer le�p�l�s�hez vezethet. Sokan ezeknek az anyagoknak tudj�k be az abszint hallucinog�n hat�s�t is, b�r ennek tudom�nyos alapja nincs.

Az abszint m�r az 1850-es �vekre el�gg� rosszh�r� lett. Fokozott fogyaszt�s eset�n egy t�netegy�ttes l�pett fel, melyet r�viden abszintizmusnak neveztek. F� t�netek a f�gg�s�gen fel�l nagyfok� ingerl�kenys�g �s hallucin�ci�k voltak. Ahogy az ital egyre jobban terjedt, n�h�ny gy�rt� a j�val olcs�bb, de er�sen m�rgez� ipari (metil) alkoholb�l kezdte gy�rtani azt (Innen ered az abszintvaks�g kifejez�s).
Ehhez m�g hozz�j�n, hogy a lassan mag�hoz t�r� bortermel�snek is sz�lka volt a szem�ben az akkorra m�r t�megesen �s olcs�n el��ll�tott ital.
A v�gs� sz�g a z�ld T�nd�r �vegkopors�j�n a Lausanne-i alkoholista, Jean Lafray szem�ly�ben j�tt el, ki egy abszintos roham�ban brut�lisan lem�sz�rolta eg�sz csal�dj�t.
Franciaorsz�gban 1916-ban tiltott�k be, 1930-ra m�r majdnem eg�sz Eur�p�ban �lt a tilt�s. Csak Spanyolorsz�gban, Portug�lban �s Csehorsz�gban �lt t�l a z�ld T�nd�r, viszont ott soha nem volt nagy jelent�s�ge az italnak.
Szemf�lesek az�rt tudni v�lt�k, hogy Pontarlierben soha nem �llt le teljesen az eredeti abszint gy�rt�sa... Mint oly sok dologban, az Uni� itt is v�ltoz�st hozott: 1991-t�l �jra enged�lyezett az abszintgy�rt�s, f� hat�anyag�t, a tujont viszont lekorl�tozt�k 35 mg/literre. A modern gy�rt�k nagy r�sze az el��ll�t�s sor�n �t�llt a fekete �r�m haszn�lat�ra, mely nem is tartalmaz tujont.

ABSINTHE SUISSE
A sz�r�tott hozz�val�kat kb. 85%-os alkoholban hagyt�k �llni n�h�ny �r�ig, majd adtak hozz� kev�s vizet, �s ledesztill�lt�k. A lep�rolt folyad�kot m�g egy speci�lis sz�nez�berendez�ssel tov�bbi gy�gyn�v�nyek hozz�ad�s�val sz�nezt�k smaragdz�ldre. Ut�na v�z hozz�ad�s�val h�g�tott�k 68-72%-ra. V�g�l hord�kba t�lt�tt�k �s p�r h�napig t�rolt�k, �gy �rte el legjobb min�s�g�t �s ihat�s�g�t.

ABSINTHE FINE
Mint a Suisse v�ltozat, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a p�rlat egy r�sz�t tiszta alkohollal helyettes�tett�k, �s �gy h�g�tott�k 68-72%-ra.

ABSINTHE DEMI-FINE
Mint a Fine, csak 50-60%-ra h�g�tva

ABSINTHE ORDINAIRE
Mint a Fine, csak 45-50%-ra higitva

ABSINTHE DES ESSENCES
K�l�nb�z� m�don nyert n�v�nyolajakat kevertek el tiszta szesszel, majd h�g�tott�k v�zzel a k�v�nt m�rt�kre. Sz�n�t �ltal�ban mesters�ges (�s gyakran m�rgez�) anyagok hat�s�ra kapta.

Ma m�r nem �ll�tanak el� Absinthe Suisse-t, a Fine v�ltozat van legk�zelebb az igazihoz, de sajnos ezt sem hagyj�k �llni el�g ideig. A z�ld szint manaps�g f�leg �telfest�kkel nyerik.
M�g meg kell eml�tenem egy k�l�n�s abszintfajt�t, melyet f�leg a Sv�jcban terjedt el "La Bleue" n�ven. Enn�l az abszintn�l elhagyt�k a sz�nez�s l�p�s�t, ez�rt az �vegben tal�lhat� folyad�k teljesen tiszta, �tl�tsz�, s �ze is k�l�nb�zik valamelyest a hagyom�nyos fajt�k�hoz k�pest. (M�g sajnos nem volt lehet�s�gem megk�stolni. A franci�k "La Blanche" n�ven ismert�k.

Mi rejt�zik h�t a sok sz�besz�d m�g�tt? Gy�ny�r� l�tom�sok �s kit�gult tudat? Az abszintr�szegs�g okozta �ll�t�lag Van Gogh-n�l a s�rga id�szakot, Picasso megfestette az Abszintiv�t, �s maga a Z�ld T�nd�r n�v Oskar Wilde-t�l ered.
Olyan �r�k �s k�lt�k, mint Charles Baudelaire, Artur Rimbaud, Alfred Jarry, Guillame Apollinaire �s Paul Verlaine is az abszinttal fokozt�k olykor a kreativit�sukat. Az angol k�lt� Ernest Dowson afrodiz�l� hat�s�t is dics�rte: - �gy tapasztaltam, az abszint m�g �desebb� teszi a m�zes csuprot..."
Sz�mos manaps�g is sok h�res festm�ny foglalkozik a t�m�val: Eduard Monet, Pablo Picasso �s Jean Francois Abszintiv�-i, Henri de Toulouse Lautrec Monsieur Boileau a k�v�z�ban c�m� k�pe, vagy Van Gogh egy csend�lete, hogy csak p�rat eml�ts�nk.
A porosz-francia h�bor� ut�n a z�ld �r�nak szil�rd helye lett sok ember �let�ben. P�rizsban alakult egy eg�sz sor klub, melyek az abszintiv�s ritu�l�j�ra specializ�lta mag�t. Az ital t�nd�kl� oldala, a "la vie boheme" mellett ott voltak a szeg�nynegyedekben azok az alkoholist�k, kiknek a "heure verte" huszonn�gy �r�n kereszt�l tartott.
Akkort�jt a h�zi gy�rt�snak is nagy divatja volt, �ll�t�lag minden patikusnak volt saj�t k�sz�t�s� abszintja. Legegyszer�bb esetben �r�molajat adtak tiszta szeszhez, �s k�l�nb�z� n�v�nyolajakat adtak hozz�, hogy a jellegzetes �zt el�rj�k. A t�nd�kl� z�ld szint n�ha r�zszulf�ttal(m�rgez�!) �rt�k el. Rengetegen haltak bele az ilyen "olcs�" r�zszulf�tos vagy kl�rantimonos p�rlatokba.

Az abszintfogyaszt�st val�sz�n�leg a vele j�r� iv�ritu�l� tette oly vonz�v� az absintheur-�k k�r�ben, s manaps�g is k�l�nlegess�gnek sz�mit. De hogyan is kell kultur�ltan abszintot fogyasztani? L�ssuk a RITU�L�T:
A ma elterjedt iv�szertetart�s a cseh m�dszer: Egy kan�lra tesz�nk egy vagy kett� darab kockacukrot, a poh�r f�l� tartjuk, �s le�ntj�k abszinttal. Miut�n a cukor felsz�vta a folyad�kot, meggy�jtjuk, �s v�runk, am�g egy picit karamelliz�l�dik. Tipp: magas sz�zal�k� (70%+) abszintokn�l, ne v�rd meg am�g teljesen le�g a cukor, mert hajlamos r��gni a kan�lra. Ezut�n le�ntik a cukrot v�zzel, �s elkeverik.
Nagyon kevesen tudj�k, hogy az eredeti, francia ritu�l� nem tartalmazott semmif�le "piroeffekteket", s�t szerintem a cseh szertart�s nagy csod�lkoz�st vagy neheztel�st v�ltott volna ki egy 19. sz�zadi abszinth�zban. Az eredeti ritu�l� keret�ben egy poh�r abszintra tettek egy lyukacsos, �gynevezett abszintkanalat, majd arra egy vagy k�t darab kockacukrot. Erre engedtek nagyon lassan jeges vizet. A legt�bb abszinth�zban volt egy nagy, gazdagon disz�tett k�zponti tart�ly sok kis csappal. �ltal�ban 1 : 5-h�z hig�tottak.

A Z�ld T�nd�r felt�madt, az abszintfogyaszt�s a nyugati orsz�gokban a renesz�nsz�t �li. Az ut�bbi �vekben gombam�d szaporodtak el a "nagy t�rt�nelmi m�ltra visszatekint�" abszintot forgalmaz� c�gek, melyek nem gy�zik el�gg� kihangs�lyozni, hogy mennyire k�l�nleges �s eredeti a term�k�k. A mai abszintok marketingj�ben szinte mindig szerepet kap az ital kreativit�sn�vel� �s hallucinog�n hat�sa. Mindezt amellett, hogy a mai gy�rt�k nagy r�sze fekete �r�mb�l �s teljesen EU-konform hozz�val�kb�l �ll�tja el� term�k�t, s ez sil�ny �rny�k�t produk�lhatja csup�n az eredetinek, mind hat�sban, mind �zben.
Az abszint a modern nyugati t�rsadalomban divatitall� v�lt. A z�ld sz�nnek minden �rnyalat�ban pomp�znak az �vegek, s�t piros �s fekete abszint is l�tezik (H�t igen, van amikor a z�ld egyszer�en nem harmoniz�l a kokt�l t�bbi sz�n�vel)
Magyarorsz�gon m�g nem ismerik annyira, mivel a hazai piacot m�g csak kev�s c�g n�zte ki mag�nak, de szerintem az EU itt is v�ltoz�st hoz. Mit tehet teh�t az ember, ha abszintra v�gyik? Vagy elmehet a Tescoba venni mag�nak egy �veg Pierre Kermann Absinthe-ot, vagy be�l azon kev�s vend�gl�t� egys�gek valamelyik�be, ahol m�rik az italt. Ezekben az esetekben vagy Kermann-t vagy Trenet-t kap, mindk�t m�rka fekete �rm�s. Ha valami olyasmire v�gysz, ami k�zelebb van az eredetihez, akkor �rdemes beszerezni egy cseh vagy m�g ink�bb spanyol abszintot, mert az ottani c�gek t�nyleg nem sokat v�ltoztattak a r�gi recepteken.

Biztosra vehet�, hogy az abszint m�sk�pp hat, mint a t�bbi szeszesital. Saj�t tapasztalataim szerint p�r poh�r kimondottan �l�nk�t�leg hat, fokozza a boldogs�g�rzetet, mindezt az alkohol k�ros mell�khat�sai n�lk�l. Mindez csak akkor igaz, ha m�st nem iszik mell� az ember. Ez esetben m�g ink�bb feler�s�ti az alkohol hat�s�t.
B�r hallucin�ci�im nem voltak m�g egyszer sem, egy furcsas�gr�l az�rt besz�moln�k. Nagyobb mennyis�g� (5-6 poh�r) feh�r �rm�s abszint elfogyaszt�sa ut�n a dolgok mintha "ki�lesedn�nek", a t�rgyak kont�rjai jobban l�tszanak. Tov�bb� ilyenkor sem l�pnek fel azok a koordin�ci�s zavarok (poh�rborogat�s, hasra es�s, stb.), melyek hasonl� m�rt�k� alkoholbevitel eset�n �hatatlanul el�fordulnak. Le sincs lassulva az ember, teh�t ezek az �rz�ki csal�d�sok val�sz�n�leg nem az abszintban lev� alkoholnak tudhat� be. Ez egy olyan �rz�s, melyet le�rni nem tudok, csup�n biztatni tudlak benneteket, hogy v�s�roljatok egy �veget, s pr�b�lj�tok ki magatok az abszint var�zs�t.
De nehogy �tessetek a l� t�loldal�ra a fogyaszt�s m�rt�k�t tekintve, �lljon itt figyelmeztet�s�l �s z�r�sul egy gondolat Oscar Wilde-t�l, aki egyik legnagyobb szeret�je, s egyben rabja is volt a Z�ld T�nd�rnek:

"Az els� poh�r ut�n olyannak l�tod a dolgokat, amilyenek,
A m�sodik poh�r ut�n olyannak l�tod �ket, amilyennek szeretn�d �ket,
A harmadik poh�r ut�n olyannak l�tod �ket, amilyenek val�j�ban,
S ez a legsz�rny�bb dolog a vil�gon..."

Kriszti�n