Ernesto "Che" Guevara

Az utols� fot�, amely az argentin forradalm�rr�l k�sz�lt egy les�t�tt szemu foglyot �br�zol. �m amikor hal�la ut�n Vallegrande k�rh�z�ban k�zszeml�re teszik holttest�t, m�r egy m�sik Guevara "fogadja" a l�togat�kat. Akik l�tt�k �ll�tj�k: a szemei nevettek! Sokak szerint egy szentre, de legink�bb Krisztusra hasonl�tott. Che Guevara m�tosza teh�t ott, r�gt�n megsz�letett. Feltrinelli, az olasz k�nyvkiad� valahonnan elh�zott egy r�gi klis�t, melyet Kord�t�l, a kubai fot�m�v�szt�l kapott. Plak�tot csin�lt bel�le, melyen m�r �gy l�thatjuk Guevar�t, amilyen val�ban volt: csillagos-sapk�s fej�t h�travetve, lobog� hajjal, �g� szemekkel. A Guevar�r�l sz�l� dalokat �nekli eg�sz D�l-Amerika, de m�g a '68-as p�rizsi di�kl�zad�s r�sztvev�i is az o nev�vel ajkukon indultak a barrik�dokra. "Che" - az Ember - egy eg�sz gener�ci� p�ldak�pe lett. A 80-as �vekben azt�n elfelejtik, a plak�tokat leszaggatja a sz�l a falakr�l - az id� m�r nem igaz�n kedvez a nagy forradalm�roknak. 1995-ben a bol�viai hadsereg egyik tisztje el�rulja a nagy titkot: Guevar�t a vallegrandei rep�l�t�r egyik lesz�ll�p�ly�ja mellett temett�k el. K�t �vvel k�s�bb azt�n megtal�lj�k csontjait, �s tud�sok bebizony�tj�k, hogy val�ban Che f�ldi maradv�nyaira bukkantak r�. Guevara ism�t divatba j�n: p�l�kat nyomnak arcm�s�val, egy CD mely az ot dics�ro dalokkal van tele megh�d�tja a vil�got, Carlos Puebla h�res dal�b�l m�g videoklipet is k�sz�tenek. A sors ir�ni�ja: a forradalm�r Che Guevara egyszeru �rucikk lett...

Forradalm�r sz�letik

Ernesto Guevara gazdag csal�dban l�tta meg a napvil�got, sz�lei az osi argentin nemess�ghez tartoztak. Apja �p�t�sztanulm�nyai befejez�se ut�n sz�les l�t�k�ru �zletember lett, �gy Ernesto m�r gyerekkor�ban liber�lis befoly�s hat�sa al� ker�lt. 8 �ves, amikor kit�r a spanyol polg�rh�bor�, �s a Guevara csal�dban a k�zt�rsas�giaknak szurkoltak. Olyannyira, hogy a II. vil�gh�bor� ut�n Ernesto apja komoly harcot folytat az ellen, hogy az ex-n�cik mened�ket kaphassanak Argentin�ban. Fiatal kor�t Alta Graci�ban t�lti Ernesto, �m asztmarohamai gyakran az �gyhoz sz�gezik, ilyenkor olvas. Legink�bb a versesk�teteket, a filoz�fi�r�l �s pszichoanal�zisrol sz�l� k�nyveket b�jja. Vasakarattal k�zd betegs�ge ellen, amint csak teheti golfozik, �szik, teniszezik �s r�gbizik. A buenos airesi orvosi egyetemen m�r Lenint, Marxot, Szokrat�szt �s Platont olvassa. 21 �vesen biciklij�re motort szerel, �s beutazza eg�sz Argent�n�t. M�sodik �tj�ra m�r bar�tj�val Albert�val indul, ekkor lesz fog�kony a szoci�lis probl�m�k ir�nt. �tkelnek az Andokon is, �s Ernest�t m�lyen megr�zza a chilei b�ny�szok kizs�km�nyol�sa, a perui indi�nok szenved�se a rasszizmussal szemben, a kolumbiai rendor�k kegyetlens�ge, �s a Caracasban tapasztalt szoci�lis egyenlotlens�gek. Amikor visszat�rnek Argent�n�ba m�r tudja: forradalm�r lesz.

Con Cuba Para Todos los Tiempos - Kub��rt, mind�r�kk�!

Csak addig marad Buenos Airesben, am�g megszerzi orvosi diplom�j�t, azt�n ism�t �tnak indul. �j�lag bej�rja a kontinenst, v�g�l Guatemal�t v�lasztja, ahol Jacobo Arbenz eln�k baloldali korm�nya sz�vesen fogadja a latin-amerikai menek�lteket. Ernesto megismerkedik elso feles�g�vel, a perui Hilda Gade�val, aki egy kisl�nnyal aj�nd�kozza meg. Egy puccs vet v�get boldogs�guknak: Castillo Armas megbuktatja Arbenzet. Ernesto Mexik�ba megy, de nagyon nehezen tal�l munk�t. V�g�l utcai fot�s lesz egy parkban, �s tov�bb sz�v�geti �lmait. Kubai emigr�nsokkal tal�lkozik, argentin akcentusa miatt tol�k kapja a "Che" becenevet. Hamar �sszebar�tkozik Raul Castr�val, azt�n meg�rkezik a b�rt�nbol kiszabadult Fidel, Raul testv�re is. Az elso �jszak�jukat v�gigbesz�lgetik, �s a fiatal �gyv�d �ri�si hat�ssal van Guevar�ra. Mindketten ugyanazt az �lmot d�delgetik: megszabad�tani az amerikai kontinenst a zsarnokok - foleg az amerikaiak - elnyom�sa al�l. Fidel ismerteti vele terv�t, azt�n 80 t�rsukkal Kub�ba mennek, hogy Batista rezsimje ellen harcoljanak. A kis csapat Mexik�ban k�pezi mag�t, azt�n Fidel v�s�rol egy jachtot, a 12 m�teres Granm�t, �s 1956. november 25-�n behaj�znak Kuba fel�. December 2-�n meg�rkeznek a keleti part egyik mocsaras vid�k�re, �s megkezdik gerillah�bor�jukat. Kitart�sukat siker koron�zza: 1959. janu�r elsej�n bevonulnak Havann�ba.

A politikus

Megkezdodhetett az "igazi" forradalom! Fidel fontos posztot szeretne r�b�zni, gond azonban, hogy Ernesto argentin �llampolg�r. Ez nem zavarja Fidelt: dekr�tumot ad ki, melyben "sz�let�s�n�l fogva kubainak" titul�lja a gerill�k �sszes k�lf�ldi parancsnok�t. Elosz�r ipari vezetot csin�l Guevar�b�l, azt�n kinevezi a nemzeti bank eln�k�v�. Che azonnal tanulni kezd: gazdas�gtani �s matematikai kurzusokra iratkozik be. Szinte alig hagy szabadidot mag�nak, csak elv�tve �l le bar�taival egy-egy sakkpartira. 1961-ben Fidel megalak�tja az Ipar�gyi Miniszt�riumot, �s Guevar�t nevezi ki annak �l�re. Ekkor Kuba m�r egyre jobban f�gg a Szovjetuni�t�l, az USA-val szemben pedig komoly konfliktusokba ker�lnek. A hidegh�bor� minden fronton bet�r az orsz�gba: a Hotel Hiltont p�ld�ul Habana Libre n�vre keresztelik. A Diszn�-�b�l elvet�lt puccsa ut�n az USA azt�n bekem�ny�t, �s teljes bojkottot hirdet meg Kub�ra. 1963-t�l vita osztja meg a kubai vezetoket, n�h�nyan m�g jobban kapcsol�dni szeretn�nek a szovjetekhez, m�sok gazdas�gi f�ggetlens�g ut�n �h�toznak. Che nem tartozik a megalkuv� emberek k�z�, �s nem hajland� feladni elveit az�rt, hogy megorizhesse vezeto posztj�t. M�g mindig forradalm�rnak tartja mag�t, �s �gy v�li: kubai �vei csak aff�le pihenok a nagyobb feladatok fel� vezeto �ton. Tal�lkozik Nasszerrel Kair�ban, �s meg�g�ri: t�mogat�st ny�jt egy esetleges kong�i forradalom kirobbant�s�ban. 1965. m�rcius 14-�n Fidel szem�lyesen v�rja Ernest�t a havannai rep�lot�ren. 40 �r�n (!) kereszt�l besz�lgetnek n�gyszemk�zt, �m egy sz� sem sziv�rog ki besz�lget�s�kbol. M�snap Fidel bejelenti: t�mogatja Che forradalmi elk�pzel�seit. �llami karrierje teh�t v�get �rt, kezdodhet az illegalit�s!

Che h�rom h�bor�ja

Ernesto Che Guevara egy gyozedelmes, �s k�t vesztes gerillah�bor�ban vett r�szt. Elobbit a sierra maestra-beli kubai gerilla, a buk�st pedig Kong� �s Bol�via jelentette. Kub�ban Castro embereinek gyozelme mindenkit meglepett, mondhatni kisebb csod�val �rt fel. Maroknyi csapattal sz�llt partra egy mocs�rban, �s k�t �v alatt Havann�ig jutott. A gerill�k �ri�si seg�ts�get kaptak a lakoss�gt�l, foleg az�rt, mert minden�rt fizettek, nem �gy, mint Batistuta katon�i. Che orvosk�nt kezdte a gerillaharcot, azt�n hamarosan "comandante", azaz parancsnok lett belole. Amikor 1965-ben lemond minden kubai funkci�j�r�l, alig v�rja, hogy �jra harcolhasson. Castro am�gyis katon�kat �g�rt a kong�i Csomb�nek, ez�rt Che megk�ri ot: hadd vezesse a dar-es-salaami kommand�t. Hib�t k�vet el, mert egy�ltal�n nem ismeri a d�l-amerikait�l teljesen elt�ro afrikai k�r�lm�nyeket. Katon�it semmi nem motiv�lja, �gy �rtheto, hogy nem sz�vesen harcolnak. Julius Nyerere k�sobb szem�lyesen k�ri meg, hogy t�vozzanak, ez�rt �tkel a Tanganyika tavon, �s otthagyja Kong�t. N�h�ny h�napot Pr�g�ban t�lt, itt dolgozza ki a bol�viai gerillah�bor� terv�t. Kong�val ellent�tben ezt a vid�ket j�l ismeri, r�ad�sul Castro �tadja neki 20 legjobb ember�t. 1966-ban rep�lore sz�ll, �s ir�ny Bol�via. Mario Monje, a bol�viai kommunista p�rt fotitk�ra nem �r�l a Kub�b�l �rkezett gerill�knak, nem akarja kock�ztatni az USA-val fenn�ll� j� viszony�nak megroml�s�t. A kiv�lasztott oper�ci�s ter�leten nagyon kevesen laknak, �s ok sem n�zik j� szemmel az idegen zsoldosok �rkez�s�t. Che �s emberei sohasem �lvezhetik a r�gi� lakosainak t�mogat�s�t, r�ad�sul a helyi viszonyokat sem igaz�n ismerik. Kapcsolatuk Kub�val lassacsk�n megszunik, a r�di� bed�glik, n�h�nyan hat�rozottan �ll�tj�k: Fidel sz�nd�kosan hagyta mag�ra Guevar�t, m�sok �gy v�lik, Moszkva k�telezte erre a "Lider Maxim�t" 1966 November�tol Bol�vi�ban terjesztette a forradalom nemes eszm�j�t. A korm�nyzati erokkel v�vott harc sor�n 1967 Okt�ber 8-�n megsebes�lt �s �gy a Bol�viai korm�nyt t�mogat� CIA elfogta, �s m�snap La Higuer�ba viszik, majd az �llameln�k parancs�ra a falu iskol�j�ban kiv�gzik. Amikor eld�rd�ltek a puskal�v�sek, megsz�letett egy legenda, Ernesto "Che" Guevara legend�ja...

Ernesto "Che" Guevara
1928. j�nius 14.: Az argent�nai Rosari�ban megsz�letik Ernesto Guevara de la Serna.
1933: A Guevara csal�d Alta Graci�ba k�lt�zik.
1950: Bar�tj�val, Albert�val beutazza a d�l-amerikai kontinenst.
1953. j�nius: Ernesto megkapja orvosi diplom�j�t.
1954. szeptember: Castillo Armas guatemalai puccsa ut�n Mexik�ba k�lt�zik.
1955. j�lius: Tal�lkozik Fidel Castr�val.
1956 december 2.: Meg�rkeznek Kub�ba, megkezdodik a Sierra Maestra gerillah�bor�ja.
1959. janu�r 1.: 5 napos csata ut�n Che elfoglalja Santa Clara v�ros�t, ez Batistuta v�g�t jelenti.
1959. j�nius 2.: Che feles�g�l veszi Aleida Marchot, k�sobb 4 gyerek�k sz�letik.
1960. okt�ber: K�t h�napos k�rutaz�st tesz Csehszlov�ki�ban, Szovjetuni�ban, K�n�ban, �szak- Kore�ban �s az NDK-ban. 1965. m�rcius 14.: Utolj�ra jelenik meg a nagyk�z�ns�g elott Havann�ban.
1965. �prilis eleje: Elindul Kong�ba, elotte h�rom b�cs�levelet �r: feles�g�nek, gyerekeinek, �s a kubai n�pnek. 7 h�napig marad Kong�ban.
1966. j�liusa: hazat�r Havann�ba, �s Pinar del Ri�ban megalak�tja a bol�viai kommand�t.
1966. okt�ber 23: Che Bol�vi�ba indul, Ramon �ln�ven.
1967 okt�ber 8: a forradalm�rt a Yuro foly� mellett megsebes�ti �s elfogja a bol�viai hadsereg. La Higuer�ba viszik, �s az �llameln�k parancs�ra m�snap a falu iskol�j�ban kiv�gzik. Amikor eld�rd�ltek a puskal�v�sek, megsz�letett egy legenda, Ernesto "Che" Guevara legend�ja...